Nyelvünk egy nap folyamán több tevékenységben vesz részt: beszéd, étel rágása, nyelése, folyadék és nyál nyelése. Mindezek mellett a legtöbb időt nyugalmi helyzetben tölti. A nyelv mozgását figyelő vizsgálatokból az derül ki, hogy az idő 88%-ában nyugalmi helyzetben van nyelvünk. A hagyományos logopédiai szemlélet azzal foglalkozik, hogy beszéd közben milyen helyzetben legyen a nyelvünk és hogyan mozogjon. Azonban nem számíthatunk sikeres terápiára, ha nem vesszük figyelembe a nyelv rendellenes helyezkedését a nyugalmi helyzetben.

 

 

Óvodában a gyermekek 40%-ának azért van helytelen kiejtése, pöszesége, mert a nyelése nem megfelelő. A helytelen nyelés fogazati rendellenességekhez vezethet, amely következtében módosul a beszédszervi berendezkedés. A megváltozott körülmények mellett nehéz a helyes hangképzés.

 

A vizsgálat célja az, hogy támpontot nyújtsunk a terápia tervezéséhez, a prognózis (kimenetel) felállításához. Ehhez meg kell állapítanunk a szabálytalan nyelés meglétét, típusát, súlyosságát, okát és a társuló tüneteket. A vizsgálatba gyakran be kell vonnunk más szakmákat, mint a fül-orr-gégész és a fogszabályozó szakember.

 

Logopédiai szempontból három részből áll a vizsgálat:

Vizsgáljuk a beszédszervek működését, a légzést, a nyelv mozgását. A szerkezet vizsgálata a foniáter vagy az ortodontus feladata. A logopédus felméri az leggyakrabban érintett beszédhangok képzését (t,d,n,l,sz,z,c,s,zs,cs,ty,gy,ny). Feltréképezzük a nyelés működését is (folyadék, kemény étel).