Beszédtechnika

Vannak olyan foglalkozások, ahol a beszéd központi szerepben van. Színészek, tévébemondók, de olyan vezetőknek is szüksége lehet beszédtechnikai tudásra, akik rendszeresen tartanak előadást. Nem utolsó sorban a logopédusi pályát választók is gyakran felmérik beszédképességüket, mielőtt eldöntik, hogy tényleg ezzel szeretnének-e foglalkozni a jövőben. Egy termék eladásakor, egy partner meggyőzésekor nagyon fontos az első benyomás. Ez pedig az első mondat után megtörténik. Ha hadarunk, esetleg dadogunk, a hallgató önkéntelenül is arra fog koncentrálni, nem pedig az átadni kívánt üzenetre. Ekkor maximum egy nagyon ütős történettel fogjuk tudni őt átterelni a mondandónk lényegére. Azt azonban néha nehezebb kitalálni - főleg, ha rögtönöznünk kell -, mint elsajátítani a szép beszéd fortélyait.

A Magyar Beszédközpontban lelkes kollégák várják azokat, akiknek igényük van helyes beszédre és növelnék önbizalmukat ezáltal. Az órák során olyan alapelemek, technikák elsajátítására van lehetőség, amelyek biztosítják az előadás kellemes élményét. Légzés, tempó, kiállás - ezek mind befolyásolják a beszéd minőségét.

beszédtechnika

A beszédhez szükséges szervek

  • tüdő: biztosítja a kiáramló levegőt, amely elengedhetetlen egyes hangok képzéséhez (pl. S hang)
  • légcső
  • gége és gégeporcok, -izmok
  • hangszalagok: ez a zönge létrejöttének a helye
  • garatüreg
  • orrüreg
  • szájüreg
  • nyelv
  • nyelvcsap
  • fogsorok
  • szájpadlás
  • ajkak

Ezek közül, ha bármelyik sérül vagy nem megfelelően funkciónál, az a beszéd torzulásához vezethet. Egyes működések és sérülések megfelelő terápiával és gyakorlással javíthatók, így a beszéd akár hibátlan is lehet.

A beszédtempó

Ez attól is függ, hogy az illető milyen pszichés státuszban van, mi az életkora, a szociális közege és, hogy milyen műfajt képvisel beszéde. Idősebb korban általában lassabban, míg fiatalkorban néha a kelleténél gyorsabban beszélünk. A jelentéssel bíró szavakat általában lassabban, míg a kötőszavakat, névelőket, határozószókat gyorsabban ejtjük. Átlagosan 11,35 hang/mp az a sebesség, amit ideálisnak tartunk. Összesen öt féle beszédtempót különböztetünk meg:

  • gyors: közepesen kivitelezett artikuláció, határozott és rövid szünetek
  • lassú: stabilabbnak tűnik, nyugodt
  • gyorsuló: folyamatos sebességnövekedés, lelkesedést sugall
  • lassuló: bizonytalanságot, unalmat sugároz
  • szamálytalanul hullámzó: szélsőségesség, függőség

A beszédritmus

A ritmus a hangok időbeli változásával függ össze.

  • olvasó vagy prózaritmus: alapja a nyomatéktalan mondat
  • versritmus: alapja a hangsúlyos és hangsúlytalan szótagok váltakozása

A beszéddallam

A hangmagasság változásai adják beszéddallamunkat. Az érzelmek általában nagy hatással vannak rá. Emellett egyéni sajátosságoktól is függ. Egyes emberek eleve dallamosabban beszélnek, míg mások sokkal monotonabb beszéddallamot alkalmaznak. Ezek általában nem tudatosak, egyéni adottságaink és aktuális érzelmi állapotunk befolyásolja.

Hanglejtési formák: eső, lebegő, szökő, ereszkedő, emelkedő

Szünetek

  • belégzési szünet
  • hezitációs szünet (gondolkodás, szókeresés)
  • felhívási szünet (figyelemfelkeltés)
  • kifejező szünet (hatásszünet)

 

9 900 Ft

Visszahívást kérek