Farkas Éva a legfrissebb vizsgálati és terápiás eljárások, módszerek birtokában szívesen foglalkozik a hangzó beszéd hibáival, a nyelvi fejlettség, az olvasás-írás-készültség elmaradásával küzdő gyermekekkel, illetve a beszédtechnika és kommunikáció fejlesztésével. A logopédus abban hisz, hogy megfelelő csapatmunkával kiemelkedően jó eredményeket lehet elérni.

Mindig is beszéddel szerettem volna foglalkozni. Gyermekkoromban tátott szájjal néztem a tévébemondókat. Mire felcseperedtem, megszűnt ez a munkakör, így a rádiózás felé kanyarodtam. Tizennégy évesen csöppentem bele, majd 15 éven át egy helyi rádióban dolgoztam Székesfehérváron, mint hírszerkesztő-hírolvasó. Továbbra is a beszéddel akartam foglalkozni, így jött a logopédiai ág. Főiskolai tanulmányaimat a Kaposvári Egyetem Pedagógiai Karán, majd az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Karán végeztem – mondja Farkas Éva, aki fontosnak tartja az élethosszig tartó tanulást, így rengeteg olyan képzést elvégzett, amiről úgy gondolta, hogy a pályáját nagyban segíti, illetve szakmai konferenciákon is szívesen részt vesz.

Hét településen tartott terápiát

A logopédus a Velencei-tó Környéki Egységes Pedagógiai Módszertani Szolgáltató Intézményben kezdte karrierútját 2010-ben, aztán 2013 és 2020 között a Fejér Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Gárdonyi Tagintézményét erősítette (az említett intézmények ugyanazok, a VEPSZ a Klebelsberg Központba olvadt be).

Hét településen foglalkoztam különböző korosztályú gyerekekkel, 3 éves kortól egészen az érettségizőkig. Artikulációs problémával küzdő, diszlexiás, diszgráfiás és diszkalkuliás tanulókat egyaránt elláttam. A 3 éves gyerekek körében KOFA-szűrést végeztem, amely a korai nyelvi fejlődés vizsgálóeszköze. Az 5. életévüket betöltött gyermekeknél pedig a Szól-e? elnevezésű, törvényben előírt szűrést alkalmaztam. Szükség esetén, erre épülően végeztem különböző vizsgálatokat, például a beszédértés, a beszédkészségek és a szókincs terén. A terápiás foglalkozások 3–5 fős csoportokban történtek – idézi fel a logopédus, aki a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézség megállapításában/kizárásában, az ehhez kapcsolódó felülvizsgálatokban is szakavatott.

2018-ban pedig Angliában tett szert izgalmas tapasztalatokra. – A londoni Alma Montessori Childcare nevű intézményben tölthettem 3 hónapot, ahol magyar, illetve kétnyelvű közösségben kaptam rálátást arra, hogy a Montessori-módszerekkel milyen szép eredményeket lehet elérni.

​

A beszédtechnika-tréningek is középpontba kerültek

Farkas Éva 2019-ben váltott az állami szférából magánvállalkozói karrierre. A székesfehérvári Zöld Alma Diagnosztikai és Fejlesztő Központban és a budapesti Arbor Egészségfejlesztő Központban dolgozott. Széles körű tapasztalatokat gyűjtött a problémaspecifikus, egyénre szabott logopédiai terápia kidolgozásában.

Mindeközben a vállalkozásom felnőttek ellátásával is kibővült, hiszen ők is gyakran megkeresnek, hogy segítséget nyújtsak nekik dadogás- vagy hadarásproblémával kapcsolatban. Sőt, az is előfordul, hogy valaki azért szeretne javítani a beszédén/előadásmódján, mert vezető beosztásba került, vagy épp olyan a munkája, hogy fontos ismernie azokat a technikákat, amelyekkel fenn tudja tartani a folyamatos érdeklődést és le tudja küzdeni a prezentáláskor jelentkező izgalmat. A beszédtechnika-tréningek például riportereknek és színésznövendékeknek is nagyon hasznosak, de számtalan hivatást említhetnék még – osztja meg velünk Farkas Éva, aki az ELTE tolmácshallgatóinak is tartott már beszédtechnika órákat, hogy felkészítse őket a beszéd tudatos használatára, a hatásos és hatékony megszólalás érdekében.

A tanítás is része a munkájának

2020-ban, egy meghatározott idejű, kétéves szerződéssel kerültem a Semmelweis Egyetem Pető András Gyakorló Óvodájába, ahol 3-7 év közötti, központi idegrendszeri sérült, sajátos nevelési igényű, valamint az integrációs csoportban ép mozgású és enyhén sérült gyermekek logopédiai ellátásában vettem részt – meséli a szakember, aki az egyetem Pető András Karán jelenleg is óraadó tanárként dolgozik, konduktorhallgatókat oktat Beszédművelés, A kommunikáció zavarai, és a Kommunikáció fejlesztése című kurzusokon, és nagyon élvezi, hogy a tanítás is része a munkájának.

Játékos módon fejleszt

Farkas Éva abban hisz, hogy megfelelő csapatmunkával kiemelkedően jó eredményeket lehet elérni. – Ez két szempontból is fontos. Az egyik, hogy a beszéddel kapcsolatos problémákra sok esetben pszichológussal közösen végzett terápia nyújthat megoldást. A másik pedig az, hogy gyerekek esetén a szülőket is kulcsfontosságú bevonni a terápiába, méghozzá úgy, hogy minden nap 5–10 percet gyakoroljanak gyermekükkel, a sokszor keveset elve mentén.Természetesen ez a gyakorlási idő a felnőttek beszédtréningjére is érvényes.

A logopédus úgy véli, a fejlesztés mindig játékos keretekben kell, hogy történjen, és a szakember feladata, hogy kitalálja, milyen játékokon keresztül vezet az út az adott gyermek/felnőtt sikeréhez. Ez a motiváció folyamatos fenntartását segíti.

Család, kikapcsolódás

Mindig is igaz volt, hogy engem a gyerekek töltenek fel, szerintem a gyerkőcök valóságos energiabombák, és ők a legnagyobb nevettetők. Három lányunk van, már mindhárman egyetemre járnak – meséli Farkas Éva, aki szabadidejében legszívesebben kirándul, színházba, moziba jár, verseskönyveket olvas.