Dadogás/hadarás terápia

Mivel minden dadogás más, így a terápiában is sokféle módszer közül választhatunk. Ahogyan más problémáknál, itt is a legfontosabb, hogy komplexen tekintsünk a helyzetre és ne csak a dadogást, hanem a személyt is vegyük figyelembe. Ez segít eldötneni, hogy mely terápiás módszer lesz a legmegfelelőbb az adott egyénnek.

Külföldi technikák
  • Szuggesztió vagy hipnózis: ez a leggyakrabban alkalmazott módszer. A hipnotizált személyek könnyebben beszélnek és ez az állapot csökkenti a beszédtől való félelmet. Azonban a hipnózis elmúltával a dadogás gyakran visszatér
  • Relaxáció: ennek célja, hogy a dadogásban központi szerepet látszó görcs, erőlködés fellazuljon. Nem tekintenek rá túl hatásos módszerként.
  • Pszichoterápia: arra irányul, hogy a belső konfliktusok megoldódjanak és ezáltal megszűnjön a dadogás.
  • Gyógyszeres kezelés: óvatosan érdemes, ugyanis több mellékhatása lehet, mint haszna. Alapvetően az izomgörcsök oldására alkalmasak.
  • MIDVAS módszer: Van Riper terápiás folyamata. M - motiváció: az érintett akarjon változtatni beszédén. I - identifikáció: magatartás elemzése. D - edzés, megerősítés: csoportban való dolgozás, félelmek oldása. V - variáció: az ördögi körből a szorongás oldásával és új viselkedésformák elsajátításával lehet kitörtni. A - közelítés a jó beszédhez: az új variációk alkalmazásával a beszéd egyre jobban közelít a jó beszédhez. S - stabilizáció: a könnyed beszéd megerősítése, az új variációk automatikussá tétele.
  • Hidroterápia: a tornagyakorlatokat derékig érő vízben végzik. Beszédterápiával ötvözik.
  • Kognitív terápia: azon megfigyelések alapján alakult ki, hogy a pszichés zavarok visszavezethetők a gondolkodásban és a viselkedésben megjelenő hibás szokásokra. A kognitív terápia segít feloldani és megszűntetni az automatikussá vált negatív gondolatokat, amelyek a dadogást is okozhatják.
  • Színházterápia: színházi darab betanulása, beszédgyakorlatok végzésével.
  • Kombinált játék- és logopédiai terápia: a módszer 7-12 éves gyerekeknek lehet segítség. Ez a terápia elsősorban nem a beszéd korrekciójára irányul. A játék során a terapeuta új modellt közvetít a gyermeknek, s közben fejleszti a kommunikációs képességeket is.
  • A beszélgetés: szembesíti a dadogót viselkedésének sajátosságaival, feltárja a hibás magatartásmintákat. A dadogó megismeri saját magához fűződő viszonyát, így elősegítve az elfogadást és a saját magán való segítést.
  • Tranzakció analízis: ennek segítségével megérthetjük az emberi viszonyokat és az ezek hátterében meghúzódó lelki folyamatokat.
Magyar terápiás módszerek
  • Minicsoport terápia dadógó gyermekekkel és szüleikkel: ez a legkisebb dadogó korosztály terápiája. Az eddig használatos módszerek a 3-4 éves korosztályban nem igazán alkalmazható, ezért ez egy más szemléletű, különösen a kicsik igényeihez igazodó eljárásmód. Két működési szintje van, a gyermek- és a szülőcsoport. A kicsik "gondozása" mellett nagy hangsúlyt fektetnek a szülő bevonására is, amellyel a családi összetartás is erősödhet. Itt együtt lehetnek és együtt győzhetik le a beszédproblémát. A terápia során végzett logopédiai gyakorlatok (mondókák, énekek, beszédfejlesztés, ritmusfejlesztés, szókincsfejlesztés) mellett nagy szerepe van a mozgásos játékoknak, amelyek segítik az én-tudat erősödését, illetve az egyéni ötletek, problémák figyelembevételének.
  • Intenzív terápia: optimális időszak erre a terápiára az 5-6 éves kor. A foglalkozások hetente négy alkalommal történnek, ambuláns keretek között. A csoportban ideálisan 4-5 gyermek van egyszerre. A dadogó beszéd javítása mellett sor kerül a beszéd általános fejlesztésére. A mozgásfejlesztés célja a beszédmozgások jobb koordinációja, a ritmusfejlesztés pedig segít megteremteni a kapcsolatot a zenei ritmus, a mozgásritmus és a beszédritmus között.
  • Terápiás játék dadogókkal: a gyermek szavak helyett sokszor játékkal fejezi ki belső traumáit. Így lehetőségünk van megérteni, hogy a dadogást milyen lelki tényező válthatta ki, segít felfedezni az összefüggéseket. Sokszor figyelhető meg, hogy a gyermekek újra és újra eljátszák ugyanazt, Ennek kiemelten nagy jelentősége van.
  • Szabad asszociációs képek: hasonló a játékterápiához, azonban itt az eszköz a festés, a képalkotás.
  • Hipnorelaxáció: az elfojtott konfliktusok traumák felszínre hozására szolgál.
  • Komplex kezelés: nem csak logopédiai, hanem pszichológiai és orvosi eljárásokat is alkalmaz.  8 éves kortól alkalmazható, meghatározott lépésekből áll (nem verbális kommunikációt segítő gyakorlatok, lazító gyakorlatok, görcsanalízis, görcselnyújtás, a beszéd biztonságát elősegítő gyakorlatok, szerepvállalás)
  • Rituális terápia: alapvetően pszichiátriai betegek részére dolgozták ki. Több ember egy csoportban különböző mozgásokat végez közösen. Azáltal válik rítussá, hogy ezeket a mozgásokat meghatározott sorrenben mindig megismétlik a foglalkozásokon. A résztvevők a mozgás által jelenítik meg problémáikat.
A művészeti terápia (Balás Eszter)

Ez a módszer a Kokas Klára által kidolgozott Kodály-koncepción alapul. Balás Eszter felfedezte, hogy hiába telik jól egy terápiás óra, ha utána a gyermekek újra elfelejtik a pozitív élményeket és más környezetben ugyanúgy dadognak. A művészeti terápia "elvihető" módszer,  amely személyiségben okoz változásokat. A művészeti élmény jótékonyan befolyásolja a személyiséget, mely hozzájárul a beszédfélelem leküzdéséhez. A művészet is kommunikáció, amely által beszéd nélkül is kifejezhetjük magunkat, érzéseinket. Ez csökkenti a feszültséget és növeli az önértékelést. A terápia lényegét az ének-zene, a mozgás és az ábrázolás hármas egysége adja. Az ének és a zene segíti a dadogót a helyes légzés, a lágy hangindítás, a hangerő és hangszín akaratlagos befolyásolásának kialakításában. A mozgásos gyakorlatok ellazítanak és csökkentik a feszültséget. Az ábrázolás során különféle módszereket ismerhetnek meg a gyermekek: rajzolás, festés, agyagozás, vágás, ragasztás stb.). Ez fejleszti a finommozgást, amely hatással van a beszédszervek mozgására is.

 

9 000 Ft

Visszahívást kérek