A dadogás

A dadogás definíciója minden szakterületen más és más. Az orvostudomány az idegrendszer hibás működését teszik felelőssé, amely a beszéd. és légzőizmok akadozását eredményezi, ezáltal a beszéd is akadozóvá válik. A pszichológia azt vallja, hogy a dadogás valamilyen lelki probléma megnyilvánulása. A logopédiában ez a jelenség egy kommunikációs nehézség, amelyet komplex szemlélettel kell kezelni. Talán minden területnek igaza van egy kicsit, ezért nagyon fontos, hogy minden lehetséges okot figyelembe vegyünk a terápia során.

Kanizsai Dezső szerint a dadogás a beszéd összerendezettségének zavara, amely az ütem és a ritmus felbomlásában és a beszéd szaggatottságában nyilvánul meg. Ez a definíció jelenség szinten ragadja meg a dadogás lényegét, vagyis azt írja le, amit a másik fél észlel. Azonban a dadogás nem ennyire egyszerű, hiszen ebből nem derül ki, hogy milyen okok állhatnak a háttérben. Éppen ezért két csoportja alakult ki a dadogás meghatározásaiból: vannak az úgy nevezett tüneti definíciók és oki definíciók.

Okok

Ezen elméletek szerint a dadogás alkatilag meghatározott, pszichésen kiváltott beszédgátlás, amely a személyiségre is hatással van.

Pszichoanalítikus elméletek: a dadogás sokféle szükséglet kielégülése helyett jön létre.

  • első nézet: a dadogás a kora gyermekkori orális szükségletek kielégítésére szolgál; kora gyermekkorban fixálódott szopási, harapási és bekebelezési késztetések teljesülnek
  • második nézet: a dadogás az anál-erotikus késztetések kielégítésére szolgál; a végbél záróizmainak kontrollja "feljebb került"
  • harmadik nézet: a dadogás azoknak az elfolytott indulatoknak a következményeként jön létre, amelyet az egyén félt kifejezni
  • negyedik nézet: a dadogó tudattalanul elnyomja beszédkésztetését, azonban ez konfliktusba kerül a tudatos erőfeszítéssel, hogy beszéljen

Freud szerint a dadogásban a beszéddel kapcsolatos ellentétes vágyak (beszéljek-ne beszéljek) konfliktusa nyilvánul meg.

Szerparáció és agresszió: Klaniczay Sára pszichoanalítikus úgy találta, hogy 80 eset közül 39 esetben a dadogást az anyától való tartós távollét előzte meg. Szerinte összefüggésbe hozható a dadogás az anya-gyermek korai szeparációjával

Tekintély konfliktus: Virág Teréz szerint a dadogásnak az a célja, hogy a beszédben esetlegesen megjelenő harag elfolytódjon. Joseph Green Sheehan úgy tartja, hogy a dadogás egy gátlási tünet, amely ellentétes szándékokból adódik ("mondhatom, amit én akarok" - "nem mondhatom, amit én akarok"). Wendell Johnson pedig azt gondolja, hogy a dadogás nem a gyermek szájában, hanem a szülő fülében jelenik meg először. Ezek a szülők dominánsak és perfekcionisták és csak felnagyítják a bizonyos életkorban természetesnek számító dadogást. Ez gátlást okoz a gyermekben és elveszíti magabiztosságát.

Függöség probléma: Margaret Wilkinson az önállóvá válás problémájából eredezteti a dadogást. A korai szimbiotikus szükségletek kerülnek konfliktusba a szeparációs szükségletekkel. Meglátása szerint a jó beszéd a leválás, az önállósodás eszköze is, a gyermek a dadogással pedig vissza akar kerülni a szülői biztonságba.

Tanulás elméletek: ezek lényege, hogy a dadogás egy tanult viselkedés, amely bizonyos feltételek között bizonyos hatásokra jön létre.

Klasszikus kondícionálás: normál beszélőknél is előfordul, hogy izgalmi állapotban megakad a beszéd folyamatossága. Ha a gyermek gyakran kerül ilyen helyzetbe, akkor a rossz élmény áttevődhet magára a beszédhelyzetre is. Ez aztán kiváltója lehet a dadogásnak. Stressz (feltétlen inger) - beszédmegakadás (feltétlen válasz) - beszédhelyzet (feltételes inger) - dadogás (feltételes válasz).

Operáns kondícionálás: e szerint a megerősítéssel követett viselkedés valószínűbbé válik. Ez lehet pozitív vagy negatív. Ha a gyermek nem folyamatos beszédét megbüntetik, a gyermek csöndben marad vagy megpróbálja elkerülni a dadogást. 

Kétfaktorú tanuláselmélet: a dadogásban a beszédfélelem kialakulása klasszikus kondícionálással, az elkerülő viselkedés pedig operáns kondícionálással magyarázható.

Egyéb elméletek:

  • dadogás, mint hajlam: vannak olyan gyermekek, akik eleve gyengébb beszédképességekkel rendelkeznek. Ők sokkal nagyobb eséllyel válnak dadogókká
  • előre feltételezett nehézség elmélete: ennek alapja, hogy a dadogésban való hit hozza létre a dadogást. Ezért van, hogy sokan nem dadognak, amikor nem figyelnek oda, énekelnek vagy mozognak épp. Ilyenkor nem sugallják maguknak, hogy dadognak
  • elsődleges és másodlagos dadogás: az első esete teljesen természetes jelenség. Ez a gyermeki beszédfejlődés része, egyszerű ismétlés. Nincs görcs, nincs dadogástudat. A másodlagos dadogásnál a gyermek megpróbálja elkerülni a dadogást. Azt a dadogást, amely egyébként önmagától elmúlna a nyelvi fejlődés során. Ez félelemmel, szégyenérzettel ötvöződik és beleépül a beszédbe
  • szülői diagnózis: a dadogás a szülők fülében keletkezik
  • kommunikációs nyomás: ha a gyermeknek eleve van egy beszédgyengesége (pl. pöszeség) és a szülő erős kommunikációs nyomást helyez rá, az szintén dadogáshoz vezethet
  • dialóguszavar-elmélet: ha a szülő gyengébb a beszéd területén, akkor a gyermek hibás alapra kezdi építeni a kommunikációját. Ez az ingatag alapra való építkezés is okozhat dadogást
  • gátláskör elmélet: a dadogó genetikusan magában hordja a dadogás esélyét, amely stresszes helyzetben megjelenik. Ez egy idő után tudatossá válik és az egyén ördögi körbe kerül
  • az anyában való megkapaszkodás frusztrációja
  • multikauzális elméletek: a dadogás öbb okra vezethető vissza
A dadogás típusai

A típusokat a görcs fajtái alapján határozzuk meg.

Klónusos: egy hang, szótag, szó ismétlése, gyakran a szó elején

Tónusos: nehéz beszédindítás, egyáltalán nem tudja elkezdeni a beszédet

Tonoklónusos: a két görcstípus együtt, egymást váltva jelentkezik

Tünetek
  • légzés: rendellenes, nem megfelelően koordinált hasi és mellkasi légzés
  • hangképzés: fokozottabb gégeizom működés, ellentétes izomműködéseke gyszerre jelennek meg, magánhangzók rövidebb, mássalhangzók hosszabb ejtése
  • artikuláció: hangképző izmok rossz összehangolása, izomremegés
  • járulékos tünetek: önkéntelen mozfulatok, céltalan szemmozgások, tenyérizzadás, elpirulás
  • mozgás: apróbb és nagyobb bizarrabb mozgások (szembecsukás, homlokráncolás, különböző ajakmozgások), karlendítés, lábdobbantás
  • töltelékszavak
  • írás: vonalvezetés folyamatosságának hiánya, ismétlések, javítások, átírások

A tünetek következményeként kialakulhat introvertáltság, befelé forduló személyiség. A negatív tapasztalatok miatt a dadogó elkerüli a társas helyzeteket. Ezek a negatívumok beépülhetnek az énkébe és szorongó viselkedéshez vezethetnek.

Előfordulás, gyakoriság

A mi kultúránkban a dadogók száma 1%-ra tehető. Azonban nyugatra haladva egyre emelkedik ez a szám: London 1,1%, New York 1,52%. Luchsinger szerint minél nagyobb egy város, annál nagyobb az ott élő dadogók aránya. Kor tekintetében: 88%-ban 7-8 éves kor előtt kezdődik a dadogás, 30%-ban a beiskolázással esik egybe (új kihívások, nehézségek, szóban való felelés). A fiúk és lányok aránya iskoláskorban 3:1. Felnőtteknél is megfigyelhető ez az eltérés, sőt a férfiak dadogása általában súlyosabb is. 

 

 

Vizsgálatok

16 000 Ft helyett most 12 800 Ft
Tovább
Visszahívást kérek