Ha elhangzik a hadarás fogalma, mindenki tudja miről van szó. Gyakran használjuk ezt a  kifejezést a hétköznapokban is: "Ne hadarj már!" vagy "Csak gyorsan elhadarta, amit akart." Valószínűleg mindenki szokott hadarni néha. Ez egyfajta kommunikációs eszköz is, hiszen sokszor kifejezi érzelmeinket, véleményünket egy adott témával kapcsolatban.

Tünetek

Mikortól beszélünk a hadarásról, mint beszédproblémáról? A definíció szerint akkor, ha a beszéd gyorsaságát, a hangok, szótagok és szavak elnyelését, torzítását tapasztaljuk. Ha jobban belegondolunk, biztosan fel tudunk idézni magunkban olyan alkalmat, amikor mindez jellemző volt beszédünkre. Mégsem mondható el, hogy rendszeres hadarók vagyunk. Tehát fontos tudnunk, hogy javítandó hadarásról akkor beszélünk, ha ez a beszédstílus mindig megfigyelhető egy egyénnél. Ilyenkor ugyanis a mondanivaló nehezen érthető, az artikuláció nem pontos, ami a másokkal való kommunikációt negatívan befolyásolja. A beszéd közbeni szüneteket vizsgálva kiderült, hogy a hadarók beszéde közben gyakoriak és viszonylag hosszú időtartamúak a szünetek (Kassai és Vassné). Egyedi jellemző még a monotónia, amely a beszéd dallamában mutatkozik meg: a hadarók beszéde szinte változatlan hangközben valósul meg. További tünet még a hibás nyelvhasználat és a kapkodó, egyenetlen légzés. Mivel a hangindítás a légzésen alapszik, így funkcionális hangzavarok léphetnek fel: pl. rekedt vagy zönge nélküli hangképzés. A hadarókra jellemző artikulációs zavart el kell különítenünk a "pöszeségtől". Fontos különbség, hogy a hibák nem kötődnek következetesen egy-egy hanghoz, hanem bármikor, bármelyik hangnál előfordulhatnak.

A hadarók személyisége

Megfigyelhető, hogy a legtöbb hadaró élénk és szellemes, hatalmas bennük a közlési vágy. Gondolataik gyorsan követik egymást, melyet tükröz a szintén gyors tempójú beszédük. Bazin szerint a hadarók kora gyermekkorában kialakult egy rossz szokás, melyet a szülők nem korrigáltak. Ez a szokás a nyugtalan és túlságosan mozgékony kedélyállapotból származik, melynek következménye, hogy a nyelv (beszéd) megelőzi a gondolatokat és több mindent akar egyszerre kifejezni. Vannak olyan hadarók is, ahol inkább a gondolatok kuszasága, zavartsága okozza a problémát. Ez inkább a szellemmel áll összefüggésben, nem pedig a nyelvi működéssel. Ilyenkor inkább pszichológiai megsegítésre van szükség. Sokszor megfigyelhető a hadaró egyénnél, hogy az élete megtervezésével is problémái vannak. Belekezd ebbe is, abba is és nehezen küzd meg az időbeosztással. A figyelmükre jellemző a dekoncentráltság, ami kihat az ezen a képességen alapuló teljesítményekre. Mindezek ellenére átlagos, de inkább az átlagnál magasabb IQ a jellemző. Vizsgálatok az is kimutatták, hogy a hadarók mozgásos kivitelezésére a pontosság, ügyesség a jellemző a korábban várt ügyetlenséggel szemben. Érdekesség, hogy a hadarók tünetei az írásban is megmutatkoznak. A betűk általában kevéssé formáltak, olvashatatlanok. Gyakoriak a betűcserék, a szavak kihagyása, a szóvégek elhagyása és a szóismétlések.

Okok

Különböző elméletek magyarázzák a hadarás kialakulásának okait. Vannak, amelyek genetikai hatásoknak tulajdonítják a tüneteket, de vannak, amik agyi éretlenséggel magyarázzák azokat. Előbbit vizsgálva kiderült, hogy ténylegesen beszélhetünk genetikai befolyásoltságról, sőt az apai ág általában érintettebb és a fiú utódok veszélyeztetettebbek. Az agyi éretlenséghez kapcsolódó elméletek szerint a hadarás az úgynevezett központi nyelvi kiegyensúlyozatlanság verbális megnyilvánulása (Weiss). Tehát a háttérben magasabb szintű funkciók integrációjának zavara áll. Vannak, akik a mozgásért és egyensúlyért felelős idegrendszeri központok sérülését teszik felelőssé.

Terápia

A kezelés megkezdése előtt mindenképpen szükség van a pontos diagnózisra, amely azt is jelenti, hogy a problémát elhatároljuk más, hasonló tüneteket produkáló kórképektől. Ehhez elkerülhetetlen a beszéd alapos vizsgálata: a légzés, a hangképzés, az artikuláció, a beszédtempó és a beszéddallam. Ezenkívül felmérjük a szókincset, a nyelvi fejlettséget, az írást, az olvasást, a mozgást és a muzikalitást is. A terápia meghatározásakor fontos szem előtt tartanunk a hadaró személyiségének jellemzőit. Sokszor nem is elsődlegesen a beszédszervek és az artikulációra kell helyeznünk a hangsúlyt, hanem a személyiség rendezésére, a reális önismeret kialakítására. A pontosságra nevelés szintén fontos eleme a kezelésnek. Emellett fejlesztjük a figyelmet és ezekkel párhuzamosan fejlesztjük a beszéd elemeit (légzés, artikuláció, beszédtempó stb.), a szókincset is.