A diszfónia, azaz hangképzési probléma egy olyan határterületen helyezkedik el, amely határ közelében gyakran találkozhatunk más, orvosi képzettséggel rendelkező szakemberrel. Nem ritka, hogy a probléma megszüntetéséhez orvosi segítséget kell kérjünk. Leginkább a fül-orr-gégésznek és a foniáternek van nagy szerepe, de előfordulhat, hogy gasztroenterológushoz kell fordulnunk.

A vizsgálat során tehát a cél az, hogy megállapítsuk, tényleg hangképzési zavar áll-e fent és, ha igen, akkor az milyen eredetű. Az alábbi tünetek jelenlétekor gyanakodhatunk diszfóniára:

• fátyolos, tartósan rekedt hang
• ha túl magas vagy túl mély hangfekvés tapasztalható (már zavaróan és erőlködően magas vagy mély)
• kemény hangindítás
• rövidebb hangtartás, hosszú kitartáskor megtörik, elcsúszik
• feszülő nyakizmok, kiduzzadó erek a nyakon
• légzési rendelleneségek
• csökkent hangerő

Diszfónia gyanújánál is részletes kikérdezéssel kezdjük a vizsgálatot, majd felmérjük a

• hangszín, hangminőség
• hangfekvés
• hangindítás
• hangtartás
• légzés, beszéd
• beszédizmok

működését.

A tapasztalatok alapján a kisebb (óvodás, kisiskolás) gyermekek hangképzési zavarait könnyebb megszüntetni, mint az idősebb gyermekekét. A visszaesés esélye is sokkal kisebb, ha időben kezeljük a problémát.