A hangképzés zavara, más néven diszfónia jellegzetes tünete a rekedt hang. Azonban a rekedtség nem mindig jelent patológiás eltérést, így nagyon fontos, hogy tisztában legyünk a jelenség pontos definíciójával. Fajtáit tekintve megkülönböztetünk organikus és funkcionális diszfóniát.

Az organikus diszfónia leggyakrabban a gége fejlődési rendellenességéből ered és rekedtségben, fátyolos hangban nyilvánul meg. Ezeket a tüneteket produkálhatja a gége hurutos megbetegedése, daganatos elváltozása és a gégetrauma is. Izomeredetű elváltozás is lehet ok, mely a gége vázán, a hangszalagokban és a nyálkahártya alatt elhelyezkedő izmokban alakulhat ki. De idegrendszeri eredetű mozgászavarok is vezethetnek diszfóniához (pl. idegrendszeri bénulás, Prkinson-kór, perifériás bénulás, hangszalagbénulás).

A funkcionális diszfónia esetében a hangszín és a hang dinamikájának megváltozása nem magyarázható szervi eltéréssel. Ez a típus két további típusra osztható: phonoponozis és phononeurózis. Phonoponozisról akkor beszélhetünk, ha helytelen hanghasználat, a hangadó rendszer túlzott igénybevétele áll a háttérben. Például éneklésnél nem megfelelő hangosztály használata, zajban történő beszéd, hurutos hanghasználat, nagyothallás. Ilyenkor a panaszok fokozatosan alakulnak ki, jellemző a megváltozott, rekedt hang. A panaszok pihentetés után megszűnnek, de újra kialakulnak, ha továbbra is helytelen a hanghasználat. Phononeurózis áll a háttérben, ha a kialakult hangképzési zavar pszichogén okokra vezethetők vissza. Ennek gyógyítása a hangterápia mellett pszichiátriai kezelést is igényel.

További funkcionális diszfónia még a juvenilis diszfónia (a gyermek helytelenül használja a hangját), a dysodia (az énekhang funkcionális zavara), a présbifónia (időskori hangképzési zavar) és a gasztro-özofageális reflux következtében kialakult hangképzési zavar (a reflux savassága marja a torkot, a hangszalagokat).

Átmenet a funkcionális és az organikus diszfónia között: műtétek után (pl. Reinke ödéma) mindig javasolt hangterápia, ugyanis a hirtelen változás után új technikát kell elsajátítani. Az organikus okok előidézhetnek funkcionális diszfóniát is és fordítva: például funkcionális diszfónia miatt kialakulhat hangszalagcsomó.

Tünetek, okok

• rekedtség, fátyolos, levegős hang
• hangtartási idő csökken
• hangterjedelem csökken
• hangerő csökken
• hang terhelhetősége csökken
• hangmagasság megváltozása
• időbeli folyamatosság megváltozása (hangmegtörések)
• gyakori krákogás, gombócérzés a torokban
• rossz légzéstechnika
• görcsös nyakizomzat

Kezelés

Diszfónia esetében mindig be kell vonnunk a fül-orr-gégész szakorvost is, hiszen gyakran van szükség a hangszalagokban, gégében található elváltozások műtéti megoldására. A logopédus szakember segítségével végzett hangterápia mellett javasoljuk az alábbiakat is:

• hangkímélés
• napi 2-2,5 liter folyadék fogyasztása
• precíz artikuláció
• nem szabad suttogni
• nem szabad zajos helyen beszélni
• megfelelő hangfekvés elsajátítása
• reflux kezelése gasztroenterológus bevonásával (kávé, nikotin, alkohol, csípős ételek mellőzése)
• stressz csökkentése
• inhalálás, sós vizes gargalizálás