A gyermekek más és más területen mutathatnak lelki érzékenységet, így lehetséges az, hogy egy nehezebb életperiódusban vagy nagyobb megterhelés esetén más és más tünetek jelentkeznek. A következő gyakori, gyermek- és serdülőkorban jelentkező lelki nehézségekkel, tünetekkel fordulhatnak a Medikidsben dolgozó pszichológusainkhoz:

• szorongásos panaszok (pl.: körömrágás, tic, hajtépés, kényszer, fóbia, pánik),
• magatartási és beilleszkedési problémák (pl. agresszió, túlzott félénkség, aktivitás- és figyelemzavar),
• testi panaszok (pl. hasfájás, fejfájás, enurézis), amely mögött orvosi kivizsgálás által nem azonosítottak szervi okot,
• alvási problémák (pl. elalvási vagy átalvási nehézségek, aluszékonyság, éjszakai felriadások) ,
• önértékelési problémák,
• serdülőkori nehézségek,
• testvérféltékenység,
• veszteségek feldolgozása (pl. válás, haláleset),
• iskolai nehézségek, teljesítményromlás.

A gyermekeken észlelhető tüneteken túl természetesen szülőként is jelentkezhet szakembereinkhez kérdéseikkel. Ha úgy érzi, hogy újra és újra ugyan azokkal a problémákkal szembesül a mindennapokban, és szeretné a rossz megoldások rögzülését elkerülni, jelentkezhet szülőkonzultációra is gyermekpszichológusainkhoz. Ilyen esetben megelőző, preventív munkára van lehetőség, ahol teret adunk annak, hogy új szemszögből is átgondoljuk a problémahelyzeteket és megtaláljuk a megoldásukhoz szükséges erőforrásokat.

Hogyan épül fel a gyermekpszichológiai kivizsgálás?

Pszichológusaink – a klinikai szakpszichológia módszertanának megfelelően – első lépésben a probléma beazonosítását, körbejárását, súlyosságának és okainak meghatározását tartják a legfontosabbnak. Így a szülők és a gyermek egy diagnosztikus folyamatban vesz részt, akár egy orvosi kivizsgálás alkalmával.

Az első találkozás (ún. első interjú) az esetek többségében a szülőkkel történik. Kivételt jelenthet ez alól serdülőkorúak ellátása, ekkor ugyanis vagy csak a serdülővel, vagy pedig a szülővel és a serdülővel együttesen történik az első találkozás, mindkét esetben a szülő beleegyezésével. Ez az alkalom lehetőséget ad a probléma feltárására, körüljárására, majd ezt követően kerül sor a gyermek fejlődéstörténetének (anamnézisének) áttekintésére. Ez a folyamat általában 1-2 találkozást jelent.

Az első interjút, anamnézis felvételt követően kezdődik a klinikai nyelvezet szerinti diagnosztikus szakasz (mely 3-5 alkalmat jelent). Ebben a szakaszban a kapcsolat kialakítása mellett a probléma diagnosztikus feltérképezése zajlik, közös játék, megfigyelés, és különböző pszichodiagnosztikai eszközök segítségével (rajztesztek, teljesítménytesztek, papír-ceruza tesztek).

A vizsgálati szakasz lezárásaként ismét szülőkonzultáció következik, melynek témája a diagnosztikus szakasz tapasztalatainak összegzése, továbbá az ez idő alatt tapasztalt események közös értelmezése. A konzultáció végén döntés születik a továbbiakról: szükséges-e további ellátás, és ha igen, annak mi a legmegfelelőbb formája.

Terápia, módszerek  

Amennyiben szükséges a gyermek vagy a család további pszichológiai támogatása, akkor kezdődik az ún. terápiás szakasz, melynek hossza a probléma mértékétől és fókuszától függően a 10-20 alkalomtól akár éveken át folyó kísérésig tarthat. Valójában már az első találkozás során elindul a terápiás kapcsolat, mely aztán idővel még jobban tudja segíteni a gyermek gyógyulását.

A gyerekek alapvető, természetes tevékenysége a játék. Enélkül nem is tudnánk elképzelni az életüket. A játék során sok mindent képesek megjeleníteni, ami aktuálisan foglalkoztatja őket. Örömöt, bánatot, érdeklődést, kapcsolatokat, frusztrációkat és nehézségeket egyaránt. A gyermek- és serdülőterápiák legfontosabb terepe éppen ezért a gyermeki játék közvetítésével zajlik, egy bizalommal teli, elfogadó légkörön alapuló terápiás kapcsolatban. Ebben a közös munkában a pszichológus egyfajta professzionális segítőként kíséri, segíti a gyermeket, hogy megtalálja, és kibontsa a benne rejlő problémamegoldó képességét, és támogatják az öngyógyító folyamatok működését.

A terápiás munka során a gyerek igényének, problémakörének, személyiségének és állapotának megfelelően választjuk ki a számára legideálisabb terápiás módszert, leginkább az integratív terápiás eszköztárból merítve.

A terápiás folyamatban kiemelt szerepet töltenek be a szülők, akik mindenkinél jobban ismerik saját gyermeküket, ezért a velük való munka elengedhetetlen részét képezi a gyermekterápiáknak.