Kérje ingyenes visszahívásunkat, ha időpontot egyeztetne, vagy részletesebb tájékoztatást kér szolgáltatásainkról.
Beszédindítás - Burom Katalin
A megkésett beszédfejlődés vagy nyelvi késés meghatározása egyértelműen fogalmaz a jelenséget illetően: megállapítja a nyelv- és beszédfejlődés lassabb ütemét, enyhe időbeli és mennyiségi elmaradását. Azonban amellett, hogy a kifejező beszédben elmaradás tapasztalható, a receptív, azaz értő beszéd teljesen ép. Tehát érdemes nyelvi késésre gyanakodnunk, ha azt tapasztaljuk, hogy gyermekünk 2 éves korában egyáltalán nem vagy csak néhány szót mond, azonban mindent megért, ami az ő életkorában elvárható. Nyelvi késés esetén később is számos jel árulkodhat: megfigyelhető az artikuláció gyengesége, a dajkanyelvi szavak fennmaradása és az egyszerű, korához képest nyelvtanilag nem helyes mondatok képzése. A tünetek a mozgásfejlődésben is megjelenhetnek. A nagy- és finommozgások ügyetlen kivitelezése egyaránt tapasztalható.
Általában a tünetek mellett nem érzékelhető egyéb kognitív zavar, tehát az észlelés, a figyelem, az emlékezet és a gondolkodás képessége megegyezik a tipikus nyelvi fejlődéssel bíró gyermekekével. Ezért van az, hogy megfelelő terápia segítségével az úgy nevezett late talker gyerekek képesek teljesen utolérni tipikusan fejlődő társaikat.
Mit tehetünk?
Szülőként a legtöbb, amit tehetünk, az az, hogy szenzitíven figyeljük gyermekünk fejlődését. Ha azt tapasztaljuk, hogy 2,5-3 éves kor körül (lányoknál 2,5 éves, fiúknál 3 éves kor) még nem rendelkezik legalább 50 szavas aktív szókinccsel, nehezen utánozza az anyanyelv hangjait tisztán és mozgásában is kicsit elmarad a társaktól, akkor mielőbb forduljunk szakemberhez. Hiszen - mint mindig - akkor tudjuk felzárkóztatni a gyermeket a legrövidebb idő alatt, ha minél előbb megkapja a szakszerű segítséget.
A terápia
Beszédközpontunk szakemberei felkészülten várják a hozzájuk fordulókat. Minden esetben egyénre szabott módszert választunk, hiszen minden gyermek más, így más lesz az, amivel eredményt tudunk elérni. Az első alkalommal megtörténik az anamnesztikus beszélgetés a gyermek addigi fejlődéséről, tapasztalt tünetekről. Ezután felmérjük a meglévő képességeket és kizárjuk a halláskárosodás és egyéb kognitív zavar tényét. Ha minden információt begyűjtöttünk, a következő alkalommal kezdődhet is a személyre terápia, melynek elemei lehetnek:
- a természet, tárgyak, állatok hangjainak érzékeltetése, felismerése
- hangutánzás
- képfelismerés
- cselekvés felismerése
- szóismétlés
- képmegnevezés
- cselekvések megnevezése
- szóelőhívás
- mondókák, versek
- éneklés
- mozgásfejlesztés