Az olvasási zavarok kifejezés jelentése az olvasásban és az olvasástanulás során megfigyelhető, az átlagtól és elvárttól eltérő teljesítmény. A diszlexia a legtöbb meghatározás szerint az olvasás és írás zavarát egyszerre jelenti. Már az első elektrofiziológiai és modern képalkotó eljárásokból kiderült, hogy az olvasást működtető igen komplex agyi hálózat eltérése állhat a fejlődési diszlexia hátterében. Korábban a vizuális percepciós deficitet tették felelőssé a gyenge olvasásteljesítményért, de ez a nézet megingott, amikor Frank Vellutino munkájából kiderült, hogy a zavarok jelentős részének eredete a nyelvi rendszerben keresendő. Sok nézet öleli körül a diszlexia témakörét, így talán akkor járunk el helyesen, ha elfogadjuk, hogy a diszlexia hátterében komplex eltérések húzódnak.

Tünetek

Az olvasás elsajátításának kezdetén gyakran problémát okoz:

• a beszédhang-betű szabály megtanulása
• a hangzásközeli hangok megkülönböztetése
• a vizuálisan hasonló betűk megkülönböztetése
• a hangok-betűk egymásnak való megfeleltetése
• a szavak hangokra, betűkre bontása
• a szótagok, betűk összeolvasása

Az olvasástanulás második szakaszában megfigyelhető:

• a szavak jó ütemű kiolvasásának elmaradása
• a szóforma automatizálásának hiánya
• a nagyobb szövegegységek párhuzamos feldolgozásának korlátozottsága
• az olvasás gördülékenysége több éves tapasztalattal sem javul
• következményes szövegértési problémák

A beszéd területén megnyilvánuló tünetek:

• nyelvi fejletlenség
• késői beszédindulás
• gyenge tájékozódás a szájtérben
• több az artikulációs probléma
• gyenge szókincs, nehéz szótanulás

Egyéb tünetek:

• fejletlen ritmusérzék
• dominanciazavarok
• nehezen alakul ki a testséma
• ügyetlen finommozgások
• rossz tájékozódás térben és időben

A terápia

A diszlexiás gyermekeknél nem csak az olvasás-írás készség fejlesztésére helyezzük a hangsúlyt, hanem nagy szerepet kap a téri tájékozódás, a ritmushoz kapcsolódó készségek és a beszéd fejlesztése is. Ezeknek a területeknek a jó működése elengedhetetlen a helyes olvasás és írás kialakulásához. Létezik diszlexia prevenció is, amit olvasni még nem tudó gyermekek fejlesztésére használhatunk. Azoknál a gyermekeknél érdemes alkalmazni ezt a módszert, akiknek a beszédébe nehezen épülnek be az újonnan kialakított hangok, akik jól megtanult hangokat újra elveszítenek és akiknek nehezen alakíthatók ki a zöngés mássalhangzók. De árulkodó jel a diszlexia veszélyeztetettségre az is, ha a gyermek nehezen tanul meg dolgokat, nem szívesen mondanak verset vagy nem igazán érdeklik őt a mesék.

A diagnosztizált diszlexiás gyermekek problémáját úgy is felfoghatjuk, hogy sokkal hosszabb gyakorlási időre és gyakorlási anyagra van szükségük az olvasás és írás megtanulásához. Ezt a plusz időt az iskolai időben nagyon nehéz biztosítani. Ezért fontos a logopédiai különóra, ahol ezek a gyermekek megkaphatják ezt a plusz időt.