A verbális (nyelvi) fejlődés

15-18 hónapos kor

A gagyogást és a protoszavakat felváltják az anyanyelv igazi szavai. A gyermek rájön, hogy a szavakkal fel tudja kelteni a felnőttek érdeklődését és rá tudja venni őket bizonyos cselekvésekre. A szavakat holofrázisokként használják, azaz egy-egy szó gyakran egy teljes jelenséget ír le. A rámutatás rutinszerűen jelenik meg a kommunikációban.

18-24 hónapos kor

 

Már képesek megjósolni a felnőttek kommunikációs szándékát. Felismerik, hogy minden tárgynak van egy neve, így gyakran merül fel a kérdés: mi ez? A passzív szókincs ekkor már kétszázhoz közelít, az aktív szókincs is már 50 szóból áll. De nap, mint nap jelennek meg új szavak a beszédkészletében.
Elkezdik megérteni a téri összefüggéseket is (szék alatt), amely képesség szintén fontos komponense a beszédnek, majd később az írásnak és olvasásnak. Új képesség jelenik meg, a késleltetett utánzás: a hallott szót megjegyzi és a megfelelő szituációban felhasználja. A helyhatározókat és a módhatározókat tartalmazó mondatokat is megértik a korszak vége felé.

 

24-30 hónapos kor

Folytatódik az aktív és passzív szókincs rohamos gyarapodása. A legnagyobb számban főneveket használ a gyermek, de az igék, melléknevek és a tulajdonságot, állapotot kifejező szavak száma is növekszik. Megjelennek az első kötőszavak is, amelyek valódi mondattá formálják az eddigi szókapcsolatokat, illetve a raghasználat (többesszám, tárgy ragja, birtokviszony). Elkezdik használni a saját magukra vonatkozó személyes névmást, az "én"-t és az "enyém"-et.

30-36 hónapos kor

A lányok aktív szókincse akár az 500 szót is elérhetik, míg a később érő fiúké is 70-100 szó között mozog. A korszak végére akár 1000 szót is használhatnak. Egyre jobban értik a bővített mondatokat és a folyamatos beszédet is képesek követni. Ebben a korszakban sajátítják el a nyelvtani szabályok többségét. Azonban még nem ismerik fel a kivételeket, így minden helyzetben ugyanazt a szabályt alkalmazzák.

3-6 éves kor

 

Képesek 10-15 perces történetet végighallgatni és összetett mondatokat is megértenek. A szókincsben előtérbe kerül a tárgyak és a jelenségek közötti kapcsolatok felismerése és nyelvi kifejezése. Ez az úgy nevezett "miért korszak". Az artikuláció is folyamatosan fejlődik. Egyes hátul képzett hangok (k, g, ty, gy, ny), a sziszegő-susogó hangok (s, zs, cs, sz, z, c) és a r, l hangok igénylik a legösszehangoltabb beszédszervi mozgásokat, így ezek tiszta kiejtése csak később jelenik meg.
3 éves korra kialakul a szintaktikai rendszer. Az idegrendszer folyamatosan érik, így biztosítva az egyre stabilabb nyelvhasználatot és artikulációt. Ez egy nagyon fontos pont, ugyanis ahhoz, hogy az olvasás és írás problémamentesen történjen, a fonológiai bázisnak stabilizálódnia kell. Azaz, a gyermek legyen tisztában azzal, hogy a szavak milyen hangokból épülnek fel és ezeknek milyen kapcsolódási szabályaik vannak.

 

Iskolás kor

A grammatikai (nyelvtani) rendszer stabilizálódik, gyarapodik a szókincs és a hangzórendszer is stabillá válik. 14 éves kortól a felnőtt nyelvvel egyenértékű szinten működik a nyelvi rendszer.

A nyelvi fejlődés kognitív (gondolkodáson alapuló) előfeltételei

  • "én" és a másik elkülönülése
  • reprezentáció (a nem jelenlévő tárgyak képviselete)
  • téri-idői sorrendezés (szintaxis alakulása)
  • szóosztályok megértése (klasszifikáció)
  • tárgyak összekapcsolása

Vizsgálatok

16 000 Ft helyett most 12 800 Ft
Tovább
Visszahívást kérek