Nyelvi fejlődésünk már a magzati létben megkezdődik azáltal, hogy halljuk az anya testén kívülről érkező hangingereket és beszédet. Ez a fejlődés születés után folytatódik és körülbelül 6 éves korunkra érjük el azt a szintet, amikor már szinte az összes nyelvtani szabállyal tisztában vagyunk és az efféle hibák már csak szórványosan tűnnek fel.

1 hónapos korig

Ebben az egy hónapban a legjellemzőbb kommunikáció a sírás. Az anya részéről megfigyelhető a dajkanyelv, amely egy magasabb hangtartományban elhelyezkedő, lassabb, dallamosabb és változatos hangsúlyú nyelvhasználat. Ez a későbbiekben is megfigyelhető, amikor a gyermek már idősebb.

1-2 hónapos kor

Ekkor a baba már előnyben részesíti az emberi hangokat a környezetéből érkező más hangokkal szemben, sőt már felismeri azon emberek hangját, akik a születése óta a legtöbbet beszéltek hozzá (általában anya, apa, testvér stb.). A sírásban megfigyelhető, hogy sokkal kitartóbb és erőssége, mennyisége is nagyobb. Ekkor már nagyjából differenciálódnak a sírások, az anya ekkor kezdi el megtanulni, hogy egy-egy sírás mit jelent (éhség, fáradtság, fájdalom stb.). Ebben a korban megjelennek az első beszédhangzók, általában magánhangzó-kapcsolatok formájában (őőőő-eeee).

2-4 hónapos kor

Megjelenik a szociális mosoly. Ez azt jelenti, hogy valódi örömöt fejez ki, nem pedig véletlenszerű izommozgások következtében mosolyog. A gőgicsélés is megfigyelhető, melynek változatossága függ attól, hogy az édesanya milyen változatosan használta a dajkanyelvet a babával való kommunikációban. A baba utánzási képessége is fejlődésnek indul, gyakran ejt két ajakkal képzett hangokat (m, b, p). A hanyattfekvés következtében a nyelv hátrébb helyezkedik el a szájüregben, így a torokhangok is gyakoriak.

4-6 hónapos kor

Ilyenkor a csecsemők már az egyes mondattípusok hanglejtését is felismerik. A gőgicsélés sokkal színesebbé és ritmusosabbá válik. Egyre inkább az anyanyelve hangkészlete figyelhető meg gőgicsélésében, lassan elmaradnak azok a hangok, amik nem tartoznak az anyanyelvébe. A korszak végére megjelenhet a gagyogás, ahol olyan hangkapcsolatok váltják fel a véletlenszerű hangadásokat, amelyek az anyanyelvben is megfigyelhetők.

6-9 hónapos kor

A korszak elején megjelenik az elsődleges interszubjektivitás, mely a csecsemő és a gondozó közötti összehangolt szerepcserélgetést és érzelemmegosztást jelenti. Emellett nem csak az anyanyelvre jellemző hangok válnak tisztábbá, hanem a szülői beszédmintát utánozva az anyanyelvihez hasonló szótagokat, szótag-kombinációkat kezdenek használni. Ezek már a valódi közlés prototípusai. A hangok időbeni egymásutánját is ekkor gyakorolják be. Az kor végére megfigyelhetővé válik a másodlagos interszubjektivitás is, amikor az anya és a gyermek közösen egy harmadik dologra irányítják figyelmüket.

9-12 hónapos kor

Már nem csak szüleit és testvéreit, hanem gyakrabban látott családtagjait is felismeri a baba. Felfigyel, ha szülei, testvérei a nevén szólítják vagy beszélnek hozzá és már képes szándékot tulajdonítani mások cselekvéseinek a közlések és a beszéd hangtani tulajdonságai és a mimika alapján. Megjelenik a belső érzések, kívánságok egyértelmű kifejezése, melyhez még a gagyogást használja segítségül. Ez a gagyogás már csak az anyanyelv hangjait tartalmazza. Az értést tekintve már több szót is megért és ő maga is kimond igazi szavakat (anya, apa, baba). A protoszavak is megjelennek, melyek olyan szavak, amik nem léteznek (nincs jelentésük), de megfelelnek az anyanyelv hangtani elemeinek. Lehetővé válik, hogy a gyermek egyszerűbb kérdésekre gesztusokkal, rámutatással válaszoljon.

12-15 hónapos kor

Új hangok jelennek meg: n, t, k, d, g. Már több, mint tíz tárgyat vagy gyakori cselekvést kifejező szót megért a gyermek. Néhány szót, cselekvést hangutánzó szóval nevez meg (brumm-brumm=autó). Az első igazi szavakat egyre gyakrabban alkalmazza, használja az "igen" és "nem" kifejezéseket (fejrázással is). Gyakran használt, egyszerűbb instrukciókat már megért és végrehajt (hozd ide, tedd oda). Ebben a korban felgyorsul az agyi érés, amely a mozgásfejlődésre is hatással van. Ezek fejlődése befolyásolják a beszédszerveződést is. Elkezdenek állni, majd viszonylag gyorsan járni is. A mozgás ügyesedésével az artikulációs mozgások is ügyesednek. A passzív és aktív szókincs is rohamosan bővülni kezd.