A méhen belüli élet hatodik hónapja körül kezdenek kifejlődni azok az idegrendszeri pályák, amelyek később szükségesek lesznek a különböző hangok érzékeléséhez és feldolgozásához. Mivel már ilyen korán kialakul ez a képesség, így a magzat már a méhen belül is képes érzékelni az anya testét körülvevő hangokat. Sőt, nem csak, hogy érzékelik a hangokat, hanem egy kis idő után már képesek megkülönböztetni az anya hangját más emberek hangjától, illetve az emberi beszédhangot más zajoktól. Ez az alapját képezi majd a beszédfejlődésnek.

A születést követően a hallás tovább tökéletesedik azáltal, hogy a hallójáratokban lévő magzatvíz felszívódik. A kisbaba a fejét először reflexből a hang irányába fordítja, majd később tudatosan is keresik a hang forrását. Három és négy hónapos körül a csecsemők már felismerik a tárgyak és a hangok közötti kapcsolatot. Eleinte csak oldalirányba fordulnak a hang keresése közben, 6 hónapos korban azonban már kétfázisú mozdulattal keresik a hang forrását: először oldalra, majd felfelé tekintenek. 8 hónapos kor környékére alakul ki az azonnali reakció: egyből arra fordítja a fejét, ahonnan a hang jön.

Ahhoz, hogy a két fülből érkező információt szinkornizálni tudjuk és egy információvá alakítsuk, agyi érési folyamatokra van szükség. A 4-5 hónapos baba már képes megkülönböztetni a közeledő és távolodó tárgyakat a hangjuk alapján. 6 hónaposan pedig be tudják tájolni a tárgy távolságát a hang intenzitása alapján.

Az emberi hang iránt már a születéskor nagy figyelmet tanusítanak a kisbabák. Egy kísérletből kiderült, hogy 10 hónapos korig a világ összes nyelvének a fonémáit képesek külön-külön érzékelni. Ez a képesség szépen lassan (kb. egy éves korra) eltűnik és a megkülönböztetés csak az anyanyelvben megtalálható fonémákra korlátozódik.

A környezet szerepe a hallás fejlődésében

A születés után a babák az erős hangoktól könnyen megijednek, így érdemes kerülni azokat. Azonban a teljes csend sem jó, hiszen az anyaméhben is folyamatos hangingerek vették körül őket (anya szívének dobogása, hangja, külső hangingerek). Sokat lehet hallani arról, hogy a kisbaba a porszívó zugása mellett tud a legkönnyebben elaludni. Nem véletlen, hiszen a méhen belül is hasonló monoton zajokhoz volt szokva, mint például az anya emésztése. Ezek a mormolásszerű, folyamatos hangok a síró csecsemőt megnyugtatják, így érdemes kísérletezni, hogy mely gép az, amely a leghamarabb eléri a kívánt hatást (lehet az mosógép vagy hajszárító is). Nem ritka az sem, hogy a várandósság alatt gyakran hallgatott zene a születés után megnyugtatja a csecsemőt. Arra azonban érdemes figyelni, hogy ne árasszuk el a csecsemőt túl sok hangingerrel. Ez ugyanis kifárasztja az idegrendszert és ezáltal a baba is nyűgösebb lesz. Ügyeljünk az egyensúlyra, néha engedjük, hogy a baba maga is kísérletezzen a hangadással (saját hangja, bizonyos játékok, csörgők által generált hangok, amiket ő maga tud befolyásolni).

A halláskárosodás

A beszédtanuláshoz elengedhetetlen az ép hallás. Az újszülőtteknél nehéz megítélni a hallás épségét, de szerencsére ma már korszerű technika áll rendelkezésünkre: minden újszülőttnél kötelezően elvégzik a BERA vizsgálatot. Amennyiben felmerül a hallássérülés gyanúja, érdemes mielőbb szakemberhez fordulni, hogy a beszédtanulást már a lehető legkisebb mértékben befolyásolja. A csökkent hallás nem csak a nyelvi fejlődésre van hatással, hanem a kognitív és szociális területre egyaránt.

Halláskárosodásra utaló jelek:

• 3 hónapos korban: a baba nem reagál az anya hangjára, erősebb zajokra sem ijed meg.
• 6 hónapos korban: a gyermek gagyogása nem túl változatos, egyre kevésbé változatos
• 7 hónapos korban: ha nem látja a beszélőt, nem reagál a halk hangokrva vagy zenére
• 12 hónapos korban: kérésre nem mutat rá az ismerős tárgyakra, személyekre, nem jelennek meg az első szavak, nem utánozza a környezet hangjait

Az időben felismert halláskárosodás megfelelő hallókészülékkel korrigálható, így megelőzhetőek a másodlagos következmények is (beszédfejlődés elmaradása, szociális kirekesztődés). Ha a felismerés később történik, akkor nem biztos, hogy elég az, hogy hallókészüléket kap a gyermek. Meg kell tanulnia észlelni és elkülöníteni a különböző hangokat és differenciálni az egymáshoz nagyon hasonló hangokat. Erre épül majd a szavak és a mondatok megértése is. Ez egy hosszas tanulási folyamat, amelyhez szurdopedagógus segítségére is szükség van.

Mit tegyünk gyanú esetén?

Amint felmerül a gyanúja annak, hogy gyermekünk esetleg nem hallja megfelelően az őt körülvevő hangokat, forduljunk szakértőhöz. Audiológus szakember tud segíteni a hallás minőségének feltérképezésében. Beszédközpontunkban pedig elérhető a GMP-GOH diagnosztika, amellyel a  3 és 13 év közötti gyermekek beszédészlelését és beszédértését tudjuk felmérni.